egyszazalek

Cifrázó Néptánccsoport

cifrazo„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”
Kodály Zoltán


Az Alcsútdobozi Ifjúsági Néptánc Szakkör 1999. óta tevékenykedik Keindl Zoltánné általános iskolai tanító, néptánc szakoktató vezetésével. A csoport létszámát a József Nádor Általános Iskola alsó tagozatos korosztályából 10 táncospár, a felső tagozatból 8 táncospár adja,  míg a 14-25 éves korosztályból  még 11 táncospár alkot külön csoportot, Alcsútdobozi Cifrázó Néptánccsoport néven. A három korcsoport külön is, de együttesen is vállal szerepléseket.   
Felkészülésük során szakmai vezetőjük a különböző tájegységek zenei és néptánc elemeinek mind szélesebb megismertetésére törekszik. Így bemutattak már kapuvári verbunkot, lány karikázót, dunántúli ugróst, bodrogközi, szatmári, dél-alföldi, mezőségi és moldvai táncokat. Produkcióik hátterében céltudatos munka áll, heti rendszerességgel gyakorolják a vezetőjük által összeállított koreográfiát.  A tánctanuláson túl az adott tájegység népdalkincseiből is elsajátítanak pl. katonadalokat, pásztordalokat, menyasszony búcsúztatókat ismernek meg. Ezen kívül a szakoktató törekszik arra, hogy a tájegységek népviseletére is kiterjedjen az ismeretek átadása.
A Cifrázók és az  alcsútdobozi tánccsoportok több alkalommal mutatkoztak már be a Tánc Világnapja alkalmából Felcsúton rendezett nagyszabású táncos rendezvényen, a Térségi Hagyományőrző Napok rendezvénysorozaton, az Agárdi Pálinkafesztiválon,  az alcsútdobozi Húsvéti Kézműves Napon, az alcsútdobozi Falunapokon,  az Ercsin rendezett Hagyományőrző Napon, a dinnyési Néptánc Fesztiválokon, az Idősek Világnapja alcsútdobozi rendezvényein.  
Jellemzően az év szeptember havában a legélénkebb  a helyi néptáncosok tevékenysége, amikor  a hagyományos Alcsútdobozi Szüreti Felvonulás és Mulatság zajlik.
Ilyen alkalmakkor évről - évre egyre többen, az elmúlt évben már  több mint 60 fiatal öltötte fel az egykori  helyi népviseletnek megfelelő ruházatot, amelynek megvarratása  pályázati forrásból valósult meg.  
A szüreti felvonulás során a fiatalok táncbemutatót tartanak a település több pontján, amit a lakosok csoportokban gyülekezve várnak. A régi szokásokat őrizve, ilyenkor a két szomszédos településre Tabajdra és Felcsútra is áthajtat hintókon és kocsikon a néptáncosok menete, hogy eljárja a minden évben más-más koreográfiára épülő szüreti táncot.
A felvonulás után az esti órákban az alcsútdobozi sportcsarnokban kerül sor a hagyományos szüreti bálra, mely a fiatalok néptánc produkciójával kezdődik és zárul.

A tánc az örök emberi életerőt sugározza, az emberi lélek legtisztább megnyilvánulási formájaként.  
Ahogy Richard Wagner mondja:
„a tánc az ember bensőjének közvetlen,
általános hatású kifejezője."


A táncot az ókori görögök az istenek adományának tekintették, az emberi szenvedélyek hű tükörképének; a természeti népek mágikus jelentőséget tulajdonítanak táncaiknak; s hogy mit jelent ma nekünk?
Sokaknak élvezetes szórakozási formát, másoknak könnyű érvényesülést, s akadnak néhányan, akiknek olyan önkifejezési formát, amely nélkül nem élhetnek teljes életet.

 

Tóth Erika

Keresés

Támogató

me